Az óra az idő mérésének eszköze. Időmérésünk ősidők óta a csillagászati jelenségekhez igazodik. A Nap, látszólagos járását figyelve alkották meg a napórát. A társadalom fejlődésével a városi az üzleti élet, és sok más feladat megkívánta az időmérés kifejlesztését. A napot – általában – 24 órára, az órát 60 percre, a percet 60 másodpercre osztották. Kialakultak az éjszaka is használható órák. A középkori városokban a toronyórák ütései jelezték az idő múlását. A legújabb korig a mechanikus szerkezetű óra jelezte az időt. Napjainkban a villamos-, a kvarc-, és az atomórák az időmérést nagyon pontossá tették. A tudósok kimutatták, hogy a Föld forgásideje változik. Ezért a pontos nap és óra hosszát újból meg kellett határozni atomfizikai alapon. A napórától a férfi karóra megjelenéséig igen hosszú út vezetett. A tudomány és a kézművesség fejlesztette az órát időmérő eszközzé. Az órákat csoportosíthatjuk mobilitás szerint (például toronyóra), szerkezet szerint (mechanikus, elektromos), vannak különlegesek, és dísztárgyként funkcionálók.
róra